Látnivalók Brüsszelben
Grand’Place
A város büszke központja évszázadok óta a barokk Grand’Place. Vásártér, dísztér, az igazságszolgáltatás tere, maga Brüsszel történelme. Minden második évben ünnepi ruhát ölt, amikor is augusztusban virágok armada lepi el néhány napra. Máskor pedig főszezonban, idegenvezetők kísérgetik rajta a rengeteg turistát. A Grand’Place (Nagytér), az UNESCO által a kulturális világörökség részéve nyilvánították. Charles Bulsnak, az egykori polgármesternek, köszönhető, hogy az egyedülálló városképi együttes, a gazdagon díszített, gótikus Hotel de Ville-lel megmenekült a bontókalapácstól a 19. század végén. A szabálytalan alakú, nagyjából 110/68 méteres tér már a 12 .században az üzleti élet és a kereskedelem színtere volt. Rengeteg áru cserélt itt gazdát, úgymint a flandriai lenből és angol gyapjúból készült kelmék, kenyér, hús, hering stb. A Grand’Place-ot körülvevő utcák nevei, mint Rue des Bouchers (Mészáros utca) vagy Rue de Beurre (Vaj utca) maradandó emlékei a vásári zsibongásnak, amiért a flamandok máig csak Grote Marktnak (Nagypiac) nevezik a Nagyteret.
Egy olyan országban, melynek lakosai átlagosan 8,3 kg csokit fogyasztanak évente nem meglepő, hogy találunk csokoládé múzeumot. A belga édesség a világ minden táján nagyon kedvelt. A különböző csoki különlegességeket vétek lenne nem megkóstolni. A Grand’Place 13. alatt, a Grand’Place sarkán található a brüsszeli csokimúzeum. A múzeumban megcsodálhatjuk, a kiállított csokiremekeket, illetve megismerkedhetünk a csokoládé történetével. Keddtől péntekig minden nap 10-től 13 óráig elleshetjük a csokikészítés titkát ennek mesterétől, aki bemutatja az érdeklődőknek az édességkészítés folyamatát. A múzeumban lehetőség van a különböző csokis finomságok kóstolására, és ha valamelyik elnyeri tetszésünket, vásárolhatunk is a múzeum boltjában. A belga csokoládé nagyszerű ajándék lehet az itthonmaradt szeretteinknek.
Hotel de Ville
A barokk Grand’Place gótikus kincsesládája a Hotel de Ville (Városháza). Két oldalának karcsú saroktornyait, mintha törékeny jégkristályból faragták volna. A széljelző zászlóval együtt 96 méter magas torony a rövidebb nyugati, illetve a hosszabb és régibb, 1402-1410 között épített keleti szárny között áll. Egy a keleti szárny külső lépcsőjén ülő oroszlán az Oroszlános lépcső névadója. A nyugati szárny újjáépítésének megkezdése előtt, 1444-ben a meglévő épületet elbontották. Ezen a szárnyon a konzolokon és oszlopfőkön látható jelenetek között egy háremében pihenő mór és mulatozó szerzetesek is felfedezhetők. A francia ágyúk 1695-ben elpusztították az épületet, de négy évvel később újjáépítették. A Városháza rengeteg értékes kincset tartalmaz, úgymint a 16-19. századi, finom kidolgozású falikárpitok, V. Károly életéből vett jelenetekkel, aki 1506-tól 1555-ig volt a Németalföld, és így Brüsszel uralkodója. Chlodvig Meroving frank király alakja is ugyancsak meg van örökítve gobeline formájában, és megtekinthető a Hotel de Ville-ben.
Bourse: A Bourse (Tőzsde) monumentális, oszlopos bejáratát szem nem kerülheti el. Kőoroszlánok figyelik a lépcsőkön ruganyos léptekkel felfelé siető, fiatalos energiájú alkuszokat.
Eglise St-Nicolas: a brüsszeli rövidáru kereskedők által alapított Eglise St-Nicolas (Szent-Miklós-templom) a 11-12. században épült. Kegytárgyai közt egy eredeti Rubens is van, egy parasztmadonna az alvó kisdeddel.
Mini Europe park
A parkot azzal a céllal hozták létre hogy az Európai Unió székhelyének számító Brüsszelben megtekinthető legyen mindaz, amire Európa büszke lehet. A parkban 350 db látványosság - köztük építmények, természeti csodák - tekinthető meg. A park körüljárásával néhány óra alatt megtekinthetjük a leghíresebb európai építmények miniatürizált változatát. Érdekesség, hogy minden építmény 1:25 arányban került lekicsinyítése. A parkban megtalálhatjuk többek között:
Manneken Pis
.jpg)
Cathédrale St-Michel (Szent-Mihály-katedrális)
A Felsőváros szélén található a gótikus Szent-Mihály-katedrális, mely már messziről szembeszökő a csonka kettős tornyával. A templom legrégebbi része a román kripta. A szentélykápolna színes ólomüvegablakai a brüsszeli zsidók 1349-es lemészárlásának képeit tartalmazza. Ebben az időszakban a szent ostya meggyalázásának ürügyén a város összes zsidóját legyilkolták. Az állítólag megyalázott ostyák maradékát ma is relikviaként őrzik a templom kincseskamrájában. A templom többi része felé nyitott szentély nélkül a dimenziók kissé felborulnak. A terem méretei mégis lenyűgözők. A káposztaleveles fejezetekkel díszített kerek oszlopok, s a felfelé szökkenő ívnyalábok alatt minden látogató törpévé lesz Isten házában.
Foto: Szent-Mihály-katedrális (Flickr by Dark angel's doctor)
Gare Centrale (Központi pályaudvar)
A modernizmus temploma a Victor Horta tervei alapján, 1903-ban épült Gare Centrale. A metró és távolsági vonatok pályaudvarát csak 1952-ben, Horta terveit félretéve fejezték be. A homlokzat cikornyás hullámvonalaiban az art noveau könnyedsége ismerhető fel, a tető cikk-cakkos pereme az art décora utal, a vertikális beosztás a kicsi ablakokkal már a 30-as évek modernizmusát idézi.
Palais des Beaux-Arts
A híre art noveau építész (Victor Horta), kései korszakának egyik zseniális műve, az art déco szigorúan geometrikus elemeiből megalkotott Palais des Beaux-Arts, ami 1920-1928 között épült. A nagy koncertteremben gyakorta lépnek fel vendégzenekarok, de mindenekelőtt a belga nemzeti szimfonikusok hallhatók. A Szépművészetek Palotája ezenfelül reprezentatív kiállítások színhelye, s a szintén falai közt található Musée du Cinema vetítőtermében naponta kétszer régi némafilmeket vetítenek zongorakísérettel.
Bouillon Gottfried: A Place Royale közepén lovagol a bronzba öntött Bouillon Gottfried a Szentföldet bitorló hitetlenek ellen. A flandriai gróf részt vett az I. keresztes hadjáratban (1096-99), s miután a vezetése alatt álló lovagsereg öthetes ostrom után bevette a Szent Sír városát, 1099-ben Jeruzsálem királyává választották.
Eglise St-Jacques-sur-Coudenberg: Fenséges oszlopcsarnokkal büszkélkedő klasszicista templom. Kiugró oromháromszögének freskója Szűz Máriát ábrázolja a gyászolók vigasztalójaként. Az 1731-es nagy tűzvész után építették, amit a coudenbergi apátság fizette. 1787-ben szentelték fel a templomot, mely ma a belga tábori püspökséghez tartozik.
Jardin Botanique
Franciaparknak tervezett, kissé elvarázsoltnak tűnő park, melyet a 19. század első harmadából származó Orangerie, a francia anyanyelvű közösség kultúrcentrumának tekintik. Zöld patina futja be Constantin Meunier bronzszobrát: egy magvető parasztot, s egy hűvös szépséget. Úgy tűnik, mintha egy nyaláb fa terhétől meggörnyedt öregember lépdelne le a szökőkút vízéhez, miközben egy ember a verítéket letörölve homlokáról a Cité Administrative felé tekint.
Ez a csodálatos park, egy brüsszeli közpark, ami területileg a város keleti részén található. 1880 egy rendkívül fontos évszám a belgák számára, hiszen ekkor tartották a szabaddá válásuk 50. évfordulóját. Ebből kifolyólag világkiállítást szerveztek Brüsszelben, amit az akkori belga uralkodó (II. Lipót) szorgalmazott. Ezt a rendezvényt egy hadászati téren rendezték meg a városon kívül, amit akkoriban Linthout mezőnek neveztek. Ennek a kiállításnak az volt a célja, hogy bemutassa a világnak a belga nemzet nagyságát, és hogy be tud illeszkedni az európai nemzetek közé. Ennek a szándéknak az egyik fizikai megtestesülése volt ez a jubileumi park, a monumentális szobraival. A parkban található remekművek közül a legcsodálatosabb a Diadalív. Azzal a szándékkal készítették, hogy bemutassa Brüsszel ragyogó történelmét. Ezenkívül városi kapuként is funkcionált, hogy a Trevueren útról közlekedők részére.
Atomium
Ez a remekmű Brüsszelben, a festői Heysel parkban csodálható meg. Ez a monstrum 9 acél gömbből tevődik össze, mely a vas kristályrácsát szemlélteti gigantikus nagyításban (165 milliárdszorosan). Az építményt a világkiállításra (1958) készítették el, ami egyben az egyik legnagyobb nevezetessége volt. Az épületet André Waterkyn tervei alapján konstruálták meg 1956-ban, amit csak a kiállítás végéig akarták, hogy fennmaradjon. Azonban a rendezvény alatt annyira közkedvelt lett, hogy mégis a fennmaradása mellett voksoltak. A felépítését tekintve 102 méter a magassága, és 2400 tonna a súlya. Átmérőjét tekintve 18 méter hosszúságú gömböket 16 cső kapcsol össze, ezek közül is a kocka éleit mutatók paraméterei: az átmérője 3 méter és a hossza pedig 29 méter darabonként. Ezzel szemben az átlóban fellelhető csövek 3,3 méter átmérővel és 23 méter hosszal rendelkeznek. A kocka gömbjei közül a 3 alsó, 35 méter magasságú állványzatra támaszkodik, de vannak olyan gömbök is, amiknek nincs talapzata, így oda nem lehet bemenni. A látogatók a középen található csőn keresztül eljuthatnak a legfelül elhelyezkedő gömbbe, ahol is rendkívül csodálatos kilátás tárul az emberek elé.
Koekelbergi Bazilika
A Brüsszeli Szent Szív Székesegyház vagy más néven a Koekelbergi Bazilika az ötödik legnagyobb templom a világon. Koekelberg városrész területén található és 1905–1970 között építették. Az alapvetően Art Deco stílusban épült székesegyház főhajója 141 méter hosszú, 107,8 méter széles, az épület teljes hossza 164,5 meter, magassága 93 méter, kupolájának átmérője 33 méter.
Palais de Justice
A Brüsszelben található Igazságügyi Palota eklektikus stílusú. Területi elhelyezkedését tekintve egy dombon található, aminek a régi neve Galgenberg ( Akasztófa hegy). Joseph Poelaert tervezte, illetve 1866-1883 között készült el maga az építmény. A munkálatok 1886-ban vették kezdetét, és 4 évvel Poelaert halála után ért végett. Az épület hozzávetőlegesen 26000 m2 területű. Ez alapján megállapítható, hogy gigantikusabb, mint a római Szent Péter bazilika. Ez a remekmű a legnagyobb épület, amit a 19. században készítettek Európában. Nyolc udvarral rendelkezik, amelyeknek az alapterülete együtt 6000 m2. 142 m magasságú a Központi kupolája, továbbá húszon-hét nagyméretű és kétszáz-negyvenöt kicsi tárgyaló helységgel rendelkezik. Bent az épületben láthatják az idelátogatók a belga Legfelsőbb Bíróságot.
A város büszke központja évszázadok óta a barokk Grand’Place. Vásártér, dísztér, az igazságszolgáltatás tere, maga Brüsszel történelme. Minden második évben ünnepi ruhát ölt, amikor is augusztusban virágok armada lepi el néhány napra. Máskor pedig főszezonban, idegenvezetők kísérgetik rajta a rengeteg turistát. A Grand’Place (Nagytér), az UNESCO által a kulturális világörökség részéve nyilvánították. Charles Bulsnak, az egykori polgármesternek, köszönhető, hogy az egyedülálló városképi együttes, a gazdagon díszített, gótikus Hotel de Ville-lel megmenekült a bontókalapácstól a 19. század végén. A szabálytalan alakú, nagyjából 110/68 méteres tér már a 12 .században az üzleti élet és a kereskedelem színtere volt. Rengeteg áru cserélt itt gazdát, úgymint a flandriai lenből és angol gyapjúból készült kelmék, kenyér, hús, hering stb. A Grand’Place-ot körülvevő utcák nevei, mint Rue des Bouchers (Mészáros utca) vagy Rue de Beurre (Vaj utca) maradandó emlékei a vásári zsibongásnak, amiért a flamandok máig csak Grote Marktnak (Nagypiac) nevezik a Nagyteret.
Grand’Place (Foto: www.brusszel.eu)
Egy olyan országban, melynek lakosai átlagosan 8,3 kg csokit fogyasztanak évente nem meglepő, hogy találunk csokoládé múzeumot. A belga édesség a világ minden táján nagyon kedvelt. A különböző csoki különlegességeket vétek lenne nem megkóstolni. A Grand’Place 13. alatt, a Grand’Place sarkán található a brüsszeli csokimúzeum. A múzeumban megcsodálhatjuk, a kiállított csokiremekeket, illetve megismerkedhetünk a csokoládé történetével. Keddtől péntekig minden nap 10-től 13 óráig elleshetjük a csokikészítés titkát ennek mesterétől, aki bemutatja az érdeklődőknek az édességkészítés folyamatát. A múzeumban lehetőség van a különböző csokis finomságok kóstolására, és ha valamelyik elnyeri tetszésünket, vásárolhatunk is a múzeum boltjában. A belga csokoládé nagyszerű ajándék lehet az itthonmaradt szeretteinknek.
| Csokibolt Brüsszelben (Flickr by tirolerbua) | Csokiházak (Flickr by pineapplebun) |
 |
 |
.jpg) |
 |
| Csokik (Flickr by cariquez) |
A széles választék (Flickr by pineapplebun) |
Hotel de Ville
A barokk Grand’Place gótikus kincsesládája a Hotel de Ville (Városháza). Két oldalának karcsú saroktornyait, mintha törékeny jégkristályból faragták volna. A széljelző zászlóval együtt 96 méter magas torony a rövidebb nyugati, illetve a hosszabb és régibb, 1402-1410 között épített keleti szárny között áll. Egy a keleti szárny külső lépcsőjén ülő oroszlán az Oroszlános lépcső névadója. A nyugati szárny újjáépítésének megkezdése előtt, 1444-ben a meglévő épületet elbontották. Ezen a szárnyon a konzolokon és oszlopfőkön látható jelenetek között egy háremében pihenő mór és mulatozó szerzetesek is felfedezhetők. A francia ágyúk 1695-ben elpusztították az épületet, de négy évvel később újjáépítették. A Városháza rengeteg értékes kincset tartalmaz, úgymint a 16-19. századi, finom kidolgozású falikárpitok, V. Károly életéből vett jelenetekkel, aki 1506-tól 1555-ig volt a Németalföld, és így Brüsszel uralkodója. Chlodvig Meroving frank király alakja is ugyancsak meg van örökítve gobeline formájában, és megtekinthető a Hotel de Ville-ben.
Bourse: A Bourse (Tőzsde) monumentális, oszlopos bejáratát szem nem kerülheti el. Kőoroszlánok figyelik a lépcsőkön ruganyos léptekkel felfelé siető, fiatalos energiájú alkuszokat.
Eglise St-Nicolas: a brüsszeli rövidáru kereskedők által alapított Eglise St-Nicolas (Szent-Miklós-templom) a 11-12. században épült. Kegytárgyai közt egy eredeti Rubens is van, egy parasztmadonna az alvó kisdeddel.
 |
St. Hubert Gallery A galéria tipikus példája a 19 században épült, fedett bevásárlócsarnokoknak. 1820 és 1880 között 7 ilyen csarnok épült. Brüsszelben, ám mára csak 3 maradt, a St. Hubert gallery, a Bortier gallery és a Northern Passage. A St. Hubert gallery kettős funkciót tölt be, az alsó szinten üzletek, az első illetve a második szinten pedig lakások találhatóak. A csarnok első kövét 1846-ban tették le, Jean-Pierre CLUYSENAAR építész vezetésével, I. Lipót király parancsára, ám kapuit csak jó másfél évvel később, 1947. június 20-án nyitották meg a vásárolni vágyók előtt. A bevásárlócsarnokot 2 nagyobb részre oszthatjuk - a "King's gallery" -re és a "Queen's gallery"-re - illetve egy kisebb részre, a "Prince's gallery"-re . Napjainban ez a látványosság luxus boltokkal (mint például a Neuhaus csokoládé ház), gyönyörű kávézókkal (Taverne du Passage) várja az érdeklődőket. |
| A St. Hubert gallery (Flickr by Anyhoo) |
Mini Europe park
A parkot azzal a céllal hozták létre hogy az Európai Unió székhelyének számító Brüsszelben megtekinthető legyen mindaz, amire Európa büszke lehet. A parkban 350 db látványosság - köztük építmények, természeti csodák - tekinthető meg. A park körüljárásával néhány óra alatt megtekinthetjük a leghíresebb európai építmények miniatürizált változatát. Érdekesség, hogy minden építmény 1:25 arányban került lekicsinyítése. A parkban megtalálhatjuk többek között:
- Eiffel - torony mini változatát, amely 13 méter magas
- Big Ben mini változatát, amely 4 méter magas
- Széchenyi Fürdő mini változatát, amely kb. 50 négyzetméternyi helyet foglal el, és élővíz is található benne
A Széchenyi fürdő a Mini Europe Parkban (Flickr by LinksmanJD)
Manneken Pis
| A Grand’Place-t déli irányban elhagyva eljuthatunk a leghíresebb brüsszelihez a Manneken Pis-hez. A szobrot több legenda övezi, közülük a leghíresebb a III. Gottfried leuveni hercegről szóló. 1142-ben a főnemes csapatai grimbergeni főurak Berthoud nevű szövetség serege ellen harcoltak Ransbeke mellett (most Neder-over-Heembeek). A gyermek herceget a katonák egy kosárba tették és felfüggesztették egy fára, hogy bátorítást nyerjenek tőle. A fáról fiú levizelte az ellenséges katonákat, akik történetesen el is vesztették a csatát. Egy másik történet szerint a 14. századból származik. Brüsszelt már jó ideje ostromolták. A támadók kitervelték, hogy robbanószereket helyeznek a városfalak alá, egy Juliaanske nevű brüsszeli kisfiú viszont véletlenül észrevette őket. Levizelte a gyújtózsinórt, így megmentette a várost. Bizonyos alkalmakkor a szobrot jelmezbe öltöztetik. Először 1698. május 1-jén II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem, Spanyol Németalföld kormányzója öltöztette fel egy brüsszeli céh ünnepélye alkalmából. Ma már több mint hétszáz különböző ruhája van, köztük futballmezek, egyenruhák, de akadnak tréfás darabok, például Elvis Presley és Miki egér jelmez is. Kabátja 25, nadrágja 26 centi hosszú. 1987 óta a Manneken Pisnek is van nőnemű párja egy közeli utcában: a Jeanneke Pis. |  |
| Pisilő kisfiú szobra (Foto: www.brusszel.eu) |
Cathédrale St-Michel (Szent-Mihály-katedrális)Foto: Szent-Mihály-katedrális (Flickr by Dark angel's doctor)
Gare Centrale (Központi pályaudvar)
A modernizmus temploma a Victor Horta tervei alapján, 1903-ban épült Gare Centrale. A metró és távolsági vonatok pályaudvarát csak 1952-ben, Horta terveit félretéve fejezték be. A homlokzat cikornyás hullámvonalaiban az art noveau könnyedsége ismerhető fel, a tető cikk-cakkos pereme az art décora utal, a vertikális beosztás a kicsi ablakokkal már a 30-as évek modernizmusát idézi.
Palais des Beaux-Arts
A híre art noveau építész (Victor Horta), kései korszakának egyik zseniális műve, az art déco szigorúan geometrikus elemeiből megalkotott Palais des Beaux-Arts, ami 1920-1928 között épült. A nagy koncertteremben gyakorta lépnek fel vendégzenekarok, de mindenekelőtt a belga nemzeti szimfonikusok hallhatók. A Szépművészetek Palotája ezenfelül reprezentatív kiállítások színhelye, s a szintén falai közt található Musée du Cinema vetítőtermében naponta kétszer régi némafilmeket vetítenek zongorakísérettel.
Bouillon Gottfried: A Place Royale közepén lovagol a bronzba öntött Bouillon Gottfried a Szentföldet bitorló hitetlenek ellen. A flandriai gróf részt vett az I. keresztes hadjáratban (1096-99), s miután a vezetése alatt álló lovagsereg öthetes ostrom után bevette a Szent Sír városát, 1099-ben Jeruzsálem királyává választották.
Eglise St-Jacques-sur-Coudenberg: Fenséges oszlopcsarnokkal büszkélkedő klasszicista templom. Kiugró oromháromszögének freskója Szűz Máriát ábrázolja a gyászolók vigasztalójaként. Az 1731-es nagy tűzvész után építették, amit a coudenbergi apátság fizette. 1787-ben szentelték fel a templomot, mely ma a belga tábori püspökséghez tartozik.
Jardin Botanique
Franciaparknak tervezett, kissé elvarázsoltnak tűnő park, melyet a 19. század első harmadából származó Orangerie, a francia anyanyelvű közösség kultúrcentrumának tekintik. Zöld patina futja be Constantin Meunier bronzszobrát: egy magvető parasztot, s egy hűvös szépséget. Úgy tűnik, mintha egy nyaláb fa terhétől meggörnyedt öregember lépdelne le a szökőkút vízéhez, miközben egy ember a verítéket letörölve homlokáról a Cité Administrative felé tekint.
Jardin Botanique (Flickr by féemaisquoi)
Jubel park ( Parc du Cinguantenaire)Ez a csodálatos park, egy brüsszeli közpark, ami területileg a város keleti részén található. 1880 egy rendkívül fontos évszám a belgák számára, hiszen ekkor tartották a szabaddá válásuk 50. évfordulóját. Ebből kifolyólag világkiállítást szerveztek Brüsszelben, amit az akkori belga uralkodó (II. Lipót) szorgalmazott. Ezt a rendezvényt egy hadászati téren rendezték meg a városon kívül, amit akkoriban Linthout mezőnek neveztek. Ennek a kiállításnak az volt a célja, hogy bemutassa a világnak a belga nemzet nagyságát, és hogy be tud illeszkedni az európai nemzetek közé. Ennek a szándéknak az egyik fizikai megtestesülése volt ez a jubileumi park, a monumentális szobraival. A parkban található remekművek közül a legcsodálatosabb a Diadalív. Azzal a szándékkal készítették, hogy bemutassa Brüsszel ragyogó történelmét. Ezenkívül városi kapuként is funkcionált, hogy a Trevueren útról közlekedők részére.
Atomium
Ez a remekmű Brüsszelben, a festői Heysel parkban csodálható meg. Ez a monstrum 9 acél gömbből tevődik össze, mely a vas kristályrácsát szemlélteti gigantikus nagyításban (165 milliárdszorosan). Az építményt a világkiállításra (1958) készítették el, ami egyben az egyik legnagyobb nevezetessége volt. Az épületet André Waterkyn tervei alapján konstruálták meg 1956-ban, amit csak a kiállítás végéig akarták, hogy fennmaradjon. Azonban a rendezvény alatt annyira közkedvelt lett, hogy mégis a fennmaradása mellett voksoltak. A felépítését tekintve 102 méter a magassága, és 2400 tonna a súlya. Átmérőjét tekintve 18 méter hosszúságú gömböket 16 cső kapcsol össze, ezek közül is a kocka éleit mutatók paraméterei: az átmérője 3 méter és a hossza pedig 29 méter darabonként. Ezzel szemben az átlóban fellelhető csövek 3,3 méter átmérővel és 23 méter hosszal rendelkeznek. A kocka gömbjei közül a 3 alsó, 35 méter magasságú állványzatra támaszkodik, de vannak olyan gömbök is, amiknek nincs talapzata, így oda nem lehet bemenni. A látogatók a középen található csőn keresztül eljuthatnak a legfelül elhelyezkedő gömbbe, ahol is rendkívül csodálatos kilátás tárul az emberek elé.
Atomium (Flickr by Squonk11) Koekelbergi Bazilika (Flickr by takayukibru)
Koekelbergi Bazilika
A Brüsszeli Szent Szív Székesegyház vagy más néven a Koekelbergi Bazilika az ötödik legnagyobb templom a világon. Koekelberg városrész területén található és 1905–1970 között építették. Az alapvetően Art Deco stílusban épült székesegyház főhajója 141 méter hosszú, 107,8 méter széles, az épület teljes hossza 164,5 meter, magassága 93 méter, kupolájának átmérője 33 méter.
Palais de Justice
A Brüsszelben található Igazságügyi Palota eklektikus stílusú. Területi elhelyezkedését tekintve egy dombon található, aminek a régi neve Galgenberg ( Akasztófa hegy). Joseph Poelaert tervezte, illetve 1866-1883 között készült el maga az építmény. A munkálatok 1886-ban vették kezdetét, és 4 évvel Poelaert halála után ért végett. Az épület hozzávetőlegesen 26000 m2 területű. Ez alapján megállapítható, hogy gigantikusabb, mint a római Szent Péter bazilika. Ez a remekmű a legnagyobb épület, amit a 19. században készítettek Európában. Nyolc udvarral rendelkezik, amelyeknek az alapterülete együtt 6000 m2. 142 m magasságú a Központi kupolája, továbbá húszon-hét nagyméretű és kétszáz-negyvenöt kicsi tárgyaló helységgel rendelkezik. Bent az épületben láthatják az idelátogatók a belga Legfelsőbb Bíróságot.